A hetedik kerületben születtem, s laktam húsz éves koromig. Ez önmagába véve még nem lett volna olyan nagy baj, de később átköltöztem a Keleti pályaudvar másik oldalára. Kis ideig ott éltem, egy nyolcadik kerületi apró garzonban, amihez nagy nehézségek árán sikerült hozzájutnom. Rengeteget láttam és tapasztaltam, életemnek nagyon meghatározó korszaka volt ez. Családi kötelék híján, idegenektől lestem el, hogy hogyan is kellene alakítanom a sorsomat. A belvárosi emberek művészetekhez, s egyáltalán a mindennapokhoz való hozzáállása mély nyomot hagyott bennem. Tudom, hogy bármerre is vigyen az utam, ezt a sajátos öniróniát, fanyar humort magamról levetkőzni sosem fogom tudni. Ez már hozzám tartozik, környezetem is ilyennek fogadott el. A dolgoknak egyfajta kitekert szemléletmódja ez. Betűvé vált karikatúra.
Szerencsés ember vagyok. Gyermekkorom óta zseniális történelem, és irodalom tanáraim voltak. Megtanították, hogy hogyan szeressem a könyveket, hogyan szelektáljam, hogy mi az, amire a leginkább szükségem van. Rengeteg kiolvasott, mások által megfogalmazott gondolat halmozódott fel bennem. S ez az, ami mostanában konkrét formát ölt, véleménnyé válik a kezem alatt. Időnként kedvet érzek, hogy a saját szemszögemből is megmutassak egy-egy eseményt, vagy csak egy egyszerű érzést, ami mégiscsak összetettebb annál, mintsem egy szóval elintézzem a létezését. Néha úgy érzem, hogy van mit hozzátennem az előttem szólókhoz. Ilyenkor nagy tisztelettel tollat fogok, s elmondom az érzéseimet a munkájukkal kapcsolatban.
Most, a harmincadik életévemen is túl, immár a saját családommal élek Pesterzsébeten. Gazdasági területen dolgozom. Ez nem tesz túl jót a romantika iránt amúgy sem fogékony lelkemnek. Néha érzem, hogy ezen a területen bizony lenne mit pótolnom.
Sok minden történt velem, de mindennek ellenére, vagy éppen dacára, irodalomszeretetem nemcsak, hogy megmaradt, de erősebb, mint valaha.
A szívemnek legkedvesebbek a versek és a novellák, ezek olvasására biztosan gyakran jut időm, még a mai, rohanó világban is.
Rengeteget fordítok angolról magyarra, verseket és dalszövegeket egyaránt. Újságcikkeket, zenei interjúkat. A zene nagyon fontos szerepet tölt be az életemben. Legkedvesebb munkám, egy zseniális, de tragikusan korán elhunyt fiatal művész, Spencer Bell munkáinak fordítása, művészeti hagyatékának megőrzése.
